~Popcornos ügy

4. rész : )

10:30 

Én nemrég keltem, benéztem Billie-hez. Még húzta a lóbőrt rendesen. Nem baj, hagyom is aludni, tegnap eléggé elfáradt. Ma Ben bácsi és Linda néni is otthon lesz, hisz szombat van. Alig várom, hogy körbejárjuk Londont

.

~*~

Billie a London Eye-ról mutogatta a főbb látványosságokat. Nagyon tetszett minden. Hazafele a metrón a One Direction számot kezdtem dúdolgatni.

- Jaj, ne! Már te is? – nézett rám Billie.

- Mit én is? – kérdeztem.

- One Direction. Az összes tini lány mániája. Mindenhol ők mennek. A 2010-es X-factor óta.

- Én tegnap hallottam rólunk először. A TV-ben láttam ezt a számot. Tényleg voltak az X-factorban? : o De jó, hanyadikak lettek? 

- Ha jól emlékszem, akkor harmadikak.

- Szerintem egész jók. Legalábbis ez a számuk tetszik. : )

- Nem csak a zenéjük jön be, mi?

- Hát a göndör hajú srác nagyon cuki. De tényleg jó hangjuk van, legalábbis az a szám alapján úgy tűnt.

- A göndör hajú, valami Harry a neve. Egy edzős társam régi osztálytársa volt.

- Te edzel? Mit? 

- Focizok, már 3 éve. Amikor utoljára láttalak, azután kezdtem.

- Az jó. És szereted?

- Nagyon. Jövő héten lesz egy meccsünk. Ha gondolod, akkor eljöhetsz.

- Mindenképpen! ; )

~*~

A Baker Street-en szálltunk le a metróról. Nagyon jól nézett ki! Minden kis csempére volt ragasztva egy Sherlock Holmes-t ábrázoló matrica. De hány metróvonal volt, te jó ég. Ha Billie nem lett volna ott, én 100%, hogy eltévedek. 

- Van kedved fagyizni? – kérdezte Billie – mert tudok egy remek kis fagyizót a közelben.

- Persze, menjünk.

- 2 utcányira van innen. Tényleg, melyik a kedvenc fagyid?

- Hmm. Nehéz kérdés, szinte mindegyiket szeretem. Nem tudok választani. Neked?

- Nekem van. Egyszerű srác vagyok, nálam a csoki és a vanília a befutó. ; )

Fagyizás után úgy döntöttünk, hogy hazasétáltunk.  Billie olyan aranyos, sokszor megnevettetett ma. : )

- És most van barátod? – kérdezte Billie váratlanul.

- Ez nem tudom, hogy hogyan jön ide, de nincs. Volt egy barátom, 4 hónapot voltunk együtt, de aztán kezdtünk elhidegülni egymástól, úgyhogy inkább barátok maradtunk. És neked van barátnőd?

- Nincs. 3 hete szakított velem a barátnőm, szerinte túl unalmas vagyok. Pedig én tényleg MINDENT megtettem érte. Elvittem moziba, kinézett magának egy drága ruhát, nagyon tetszett neki, de nem vette meg. Kitalálhatod, hogy mit kapott tőlem szülinapjára.. És nem azért kapta, mert én meg tudtam venni, hanem mert szerettem volna a kedvében járni. Nagyon szerettem őt, vagy még mindig szeretem, nem is tudom. Néha azt érzem, hogy csak kihasznált és nem is szeretett igazán. : s

- Ez nem túl jó… De örülök, hogy így megnyíltunk egymás előtt!

- Szeretném, ha tudnád, hogy nekem bármikor bármit elmondhatsz Em!

- Pont ezt szerettem volna én is mondani neked Billie! Köszönöm!

- Bárcsak többször találkozhattunk volna ezelőtt… De örülök, hogy itt vagy! Annyira vártam, hogy gyere! : )

- Hát én is számoltam már a napokat. Egész évben ezért tanultam. Tudod, az volt a feltétel, hogy 4,4 felett legyen a tanulmányi átlagom.

- És mennyi lett? 

- 4,7 . Ennek köszönhető, hogy itt lehetek! : )

- Ejha, ügyes vagy Em! Gratulálok! 

- Köszönöm! : )

- Em, nincs kedved csinálni még valamit?

- Nem akartam mondani, de valahogy nekem sincs kedvem hazamenni.

- Mit szólnál egy mozihoz?

- Tetszik az ötlet! : )

~*~

- Melyik filmet nézzük? Mi legyen? Akciófilm, dráma, romantikus film vagy vígjáték? – tette fel a kérdés Billie – azért kérdezem, mert nekem teljesen mindegy, mielőtt mondanád, hogy én válasszak. : D

- Legyen a vígjáték! – mondtam.

- Na, ez a határozottság már tetszik! ; )

- 2 jegyet szeretnék, arra az Adam Sandler filmre. Lehetőleg felül középre, de csak ha nem gond. – mondta Billie.

- Nem, nem gond. Jó szórakozást kívánok! – a nőnek az arcára volt írva minden. Bejön hétvégén dolgozni és még válogat is a vevő. Én meg úgy vagyok vele, ha már én fizetem, akkor hagyják már, hogy én döntsem el, hogy hova szeretnék ülni. De ez csak egy vélemény.

- Popcorn-t kérsz? – kérdezte Billie.

- Csak ha ezt én fizethetem, ma már annyi mindenre meghívtál…

- Te vagy a vendég, de ha ez minden vágyad! – válaszolt Billie.

Persze, nagy popcorn-t kértem. Büszkén vittem befelé, csak a lépcső volt útban. Akkorát estem a popcorn-nal, hogy szerintem másnap reggelig azt szedték. Hallottam, ahogy Billie kuncog mögöttem. Mire feltápászkodtam a földről Billie már egy másik nagy adag popcorn-nal állt mellettem. 

- Azt hiszem, jobb lesz, ha ezt már én viszem. – mondta nevetve Billie.

- Jól van, nevess csak ki. Legalább megtudtad, hogy milyen „ügyes” vagyok. 

- Abbahagytam, ígérem. 

A nevetést leplezve egy maroknyi kukoricát tömött a szájába.

A film alatt tulajdonképpen mindenki azon nevetett, hogy én hogyan nevetek. Engem nem zavart, mert tetszett a film. Billie-nek is tetszett, ahogy észrevettem. Hazafelé végig a filmről beszéltünk.

Vacsorára Linda néni a kedvencemet, spagettit csinált. Miután befejeztük, már indultam is fel, tudván, hogy Ben bácsi ismét gazdasági hírekkel drukkol elő.